Kategória: Lakossági, Önkormányzat
Archive for november 7th, 2023
Hirdetmény-Társasházi ingatlanok értékesítése
Közzétéve: 2023-11-07 -> Semseyné Kovács AnitaHatározat közzététele-Ökoil Kft.
Közzétéve: 2023-11-07 -> Semseyné Kovács Anita![Közlemény Iktatószám: BO/32/07185-25/2023. Ügyintéző: Kissné Vámos Dóra Tárgy: ÖKOIL Kft. (Sajóbábony) által a Sajóbábony Gyártelep területén (024/247 hrsz.) tervezett fotovoltaikus naperőmű létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárás lezárása H A T Á R O Z A T I. Az ÖKOIL Kft. (3792 Sajóbábony, Gyártelep külterület 024/214. hrsz.) (KÜJ: 101941093) kérelmére indult, a Sajóbábony Gyártelep területén (024/247 hrsz.) tervezett fotovoltaikus naperőmű létesítésére (KTJ: 103162101) vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció alapján lefolytatott előzetes vizsgálati eljárást lezárom, és egyidejűleg megállapítom, hogy az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak megvalósításához környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nem szükséges. II. Tájékoztatom, hogy Natura 2000 területen az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése értelmében: „A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a) a gyep feltöréséhez; b) a terület helyreállításához; c) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény, valamint a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn lévő fa telepítéséhez, kivágásához, kivéve a csatorna medrében, az üzemi vízszintnél a nedvesített keresztszelvényben lévő fa, facsoport mederfenntartási céllal történő kivágását;”. III. A Borsod-Aba új-Zemplén Vármegyei Katasztrófavé delmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat (Miskolc) 35500/6872-1/2023. ált. számon szakhatósági hozzájárulását kikötések nélkül megadta, környezeti hatásvizsgálat lefolytatását szakterülete vonatkozásában nem tartja szükségesnek. 2 IV. Fentieknek megfelelően az alábbi paraméterekkel rendelkező beruházás környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nélkül megkezdhető, annak megvalósításához környezetvédelmi engedély beszerzését nem írom elő: A beruházás által érintett terület Sajóbábony Gyártelep területén a 024/247 hrsz.-ú ingatlan. A beruházás által igénybe veendő összes terület: 12.000 m2. A sajóbábonyi ipartelepen levő létesítmények villamosenergia-fogyasztásának csökkentése érdekében az ÖKOIL Alapanyag Előállító és Kereskedelmi Kft. napelemes kiserőművet kíván telepíteni. A fotovoltaikus rendszer kb. 12000 m2 földterületen, domboldalra kerül telepítésre. A monokristály technológiás napelem táblák dél-keleti és dél-nyugati tájolással kerülnek telepítésre. Az erőmű területén lesz elhelyezve 1 db BHTR állomás, amibe közvetetten csatlakoznak az energiaátalakítást végző inverterek. A rendszerhez tartozó fő egységek: Napelem modulok: 2824 db Trina TSM-425 DE09R.08 (Pn = 425 W) Talajhoz rögzített tartószerkezet Hálózati inverter: 8 db Huawei SUN2000-115KTL-M2 Hálózati inverter: 2 db Huawei SUN2000-40KTL-M3 Inverterek DC elosztószekrénye: 10 db Inverterek AC elosztószekrénye: 10 db Betonházas transzformátorállomás: 1 db KSW36-25/Siemens 1250 kVA (0,4 kV-os kapcsolótér, 1250 kVA 22/0,4 kV-os transzformátor, 22 kV-os kapcsolótér) Középfeszültségű földkábel: 1 db NA2XS(F)2Y 12/22 kV 3x1x150 mm2 Meglevő alállomásban új leágazás kiépítése. A napelemek inverterei közvetve a földterületen telepítésre kerülő új BHTR állomás 0,4 kV-os oldalán fognak csatlakozni. A BHTR állomás a 92239 sz. 22 kV-os kapcsolóállomásba 22 kV-os földkábelen csatlakozik. A kapcsolóállomásban a kábel fogadására a 26. sz. mező lett kijelölve, melynek átalakítása szükséges. A BHTR állomástól induló NA 2XS(F)2Y 3x1x150 mm2 KOF földkábel mintegy 1350 méteres nyomvonal hosszúságon lesz fektetve földsávban, egészen a kapcsolóállomásig. A berendezés főbb villamos paraméterei: Maximális feszültség: 24 kV Névleges feszültség: 22 kV Névleges áram: 200 A A gyűjtősín névleges árama: 630 A Névleges frekvencia: 50 Hz Ipari frekvenciás próbafeszültség: 50 kV/1 perc Lökő próbafeszültség: 125 kV Termikus határáram: 16 kA Termikus időhatár: 1 s Ívállósági osztály: IAC-AFL-16kA/1s SF6 gáz tank IP védettsége: IP67 Kábeltér fedél és kezelői oldal IP védettsége: IP3X Szín: RAL 7047. Feszültség alá helyezés, villamos próbák várható kezdete: 2024. III. n. év. Hálózatra kapcsolás várható időpontja: 2024. III. n. év. 3 A tevékenység végzéséből várható hatásterület: ◦ Levegővédelmi szempontból: A telepítés minimális földmunkával jár, ennek következtében az ebből eredő porterhelés is minimális. A munkálatok igen rövid idejű és kis mennyiségű, kis koncentrációjú levegőterhelést okoznak, ami a munkálatok végeztével megszűnik. Az építési terület max. 40 m-es sávjában korlátozott terjedéssel lehet fokozottabb porterhelés a lábazatok beépítése folyamán. ◦ Zajterhelés elleni védelmi szempontból: Az üzemelési időszakban a hatásterület 33 m-re adódik. A hatásterületen nincsenek zajtól védendő objektumok. V. A határozat alapjául szolgáló előzetes vizsgálati dokumentációt és kiegészítéseit az Mendikás Kft. (3545 Miskolc, Kazinczy u. 28) készítette 2023. szeptember havi keltezéssel. VI. A határozatot egyidejűleg megküldöm az eljárásban részt vett Önkormányzat Jegyzőjének azzal, hogy a megküldéstől számított 10 napon belül gondoskodjon a határozat teljes szövegének közterületen, és helyben szokásos egyéb módon való közzétételéről. A közzétételről Hatóságomat a közzétételt követő 5 napon belül tájékoztatni kell. VII. A határozat érvényességi ideje 2 év. A határozat egyéb engedélyek beszerzési kötelezettsége alól nem mentesít. Jelen határozat alapján kizárólag az IV. pontban meghatározott létesítmény engedélyezése kezdeményezhető, ettől eltérően megvalósuló létesítményre a határozat nem vonatkozik, így az nem engedélyezhető. VIII. Jelen eljárás 250 000,- Ft igazgatási szolgáltatási díj-köteles, amely az ÖKOIL Kft. (3792 Sajóbábony, Gyártelep külterület 024/214. hrsz.) által 2023. október 24-én befizetésre került. IX. Döntésem ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, az a közléssel véglegessé válik. A sérelmező ügyfél részére – a rá vonatkozó rendelkezés tekintetében, jogszabálysértésre hivatkozva, a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Miskolci Törvényszékhez címzett, de a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtott keresettel – közigazgatási peres út áll rendelkezésre. A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi gazdálkodó szervezet a keresetlevelet elektronikus úton, a https://epapir.gov.hu elérhetőségen keresztül nyújthatja be a közigazgatási döntést hozó szervnél. A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy – amennyiben ügyfélkapuval rendelkezik – választhatja a https://epapir.gov.hu elérhetőségen az elektronikus úton történő keresetlevél benyújtását, azonban ha ezzel a lehetőséggel nem kíván élni, vagy a feltételek nem adottak, úgy papír alapon is benyújthatja keresetlevelét a közigazgatási döntést hozó szervnél, illetve ajánlott küldeményként postára adhatja a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, 3530 Miskolc, Mindszent tér 4. sz. alatti címére. A kereset benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására nincs halasztó hatálya, azonban az ügyfél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is előterjeszthet. A közigazgatási peres eljárásban a felperest tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg, pervesztessége esetén azonban viselni tartozik a bírósági eljárási illetéket. A bíróság a pert – főszabályként – tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. A tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. 4 I N D O K O L Á S Az ÖKOIL Kft. (3792 Sajóbábony, Gyártelep külterület 024/214. hrsz.) EPAPIRJS_ 0034_2_1474_20230920_074338 számon benyújtott kérelmében a Sajóbábony Gyártelep területén (024/247 hrsz.) naperőmű létesítésére vonatkozóan előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályán. Kérelméhez csatolta a Mendikás Kft. (3545 Miskolc, Kazinczy u. 28) által készített előzetes vizsgálati dokumentációt és kiegészítéseit. A beruházás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „R”) 3. számú melléklet 128. a) pontja [Egyéb, az 1-127. pontba nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített vagy beépítésre szánt területen 2 ha területfoglalástól] hatálya alá tartozik, és a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A Rend. 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján „A környezethasználó ... előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel.” Az eljárás során a környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási hatóság vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából származhatnak-e jelentős környezeti hatások, amennyiben igen, dönt a környezeti hatásvizsgálat szükségességéről, a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeiről. Ha NATURA 2000 területre jelentős környezeti hatás várható, a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabályban a hatásbecslési dokumentáció tartalmát meghatározó előírások figyelembevételével írja elő. Ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, tájékoztatást ad a tárgyi létesítménnyel kapcsolatos, hatáskörébe tartozó egyéb engedélyek megszerzésének szükségességéről. Ha az előzetes vizsgálati dokumentáció változatokat tartalmazott, megjelöli azon változato(ka)t, melyek létesítését megfelelő körülmények között lehetségesnek tartja. A létesítést kizáró ok esetén megállapítja, hogy a tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható. Amennyiben fentiek érdemi tisztázására nem áll elegendő információ a hatóság részére, az 1995. évi LIII. tv. Kt. 91/B. § (1) bek. szerint határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett adatpótlásra hívja fel a kérelmezőt. A beadvány alapján 2023. szeptember 20-án előzetes vizsgálati eljárás indult. Az ügyfél részére a teljes eljárásra történő áttérésről az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 43. § (2) bekezdése értelmében BO/32/07185-2/2023. számon 2023. szeptember 26-án értesítést küldtem. A beadvány áttekintését követően megállapítottam, hogy az formai szempontból hiányos, ezért BO/32/07185-21/2023. számon hiánypótlási felhívást adtam ki az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának befizetése céljából. Az ÖKOIL Kft. (3792 Sajóbábony, Gyártelep külterület 024/214. hrsz.) 2023. október 24-én a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 1. számú melléklet 35. pontja szerinti 250 000,- Ft (azaz kettőszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. 5 Az eljárás során a környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok mellett vizsgáltam a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében e rendelet 3. számú melléklet 3., 4., 5., 6., 8. és 17. pontjaiban szereplő szakkérdéseket. A dokumentációban foglaltak alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal az alábbiakat állapította meg: Környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási hatáskörben A dokumentáció készítői rendelkeznek az előzetes vizsgálati dokumentáció részszakterületeire vonatkozó szakértői jogosultsággal, a kérelmező az erre vonatkozó igazolásokat benyújtotta. Az előzetes vizsgálati dokumentáció kielégíti a „R” 4. számú mellékletének tartalmi követelményeit. A tervezett tevékenység kapcsán környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontból jogszabályi okból kizáró ok nem merült fel. A Rend. 5. számú mellékletében felsorolt szempontok és az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján jelentős hatások nem feltételezhetőek az alábbiakban részletezettek szerint. Levegőtisztaság-védelmi szempontból A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció levegőtisztaság-védelmi szempontból megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek. Környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása levegőtisztaság-védelmi szempontból a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének figyelembevételével a dokumentációban foglaltak alapján nem szükséges. Az előzetes vizsgálati dokumentációban bemutatásra került a tevékenység, valamint annak várható hatása a környezet levegőminőségi állapotára. A sajóbábonyi ipartelepen levő létesítmények villamosenergia-fogyasztásának csökkentése érdekében az ÖKOIL Alapanyag Előállító és Kereskedelmi Kft. napelemes kiserőművet kíván telepíteni. A fotovoltaikus rendszer kb. 12000 m2 földterületen, domboldalra kerül telepítésre. A monokristály technológiás napelem táblák dél-keleti és dél-nyugati tájolással kerülnek telepítésre. Az erőmű területén lesz elhelyezve 1 db BHTR állomás, amibe közvetetten csatlakoznak az energiaátalakítást végző inverterek. A dokumentációban foglaltak alapján a tervezett fotovillamos rendszer a nap sugárzási energiáját felhasználva elektromos egyenáramot (DC) állít elő, melyet az áramátalakító berendezés, inverter alakít szinuszos jelalakú 230 V, 50 Hz váltakozó árammá (AC). Az így kialakult elektromos teljesítmény – hasonlóan a szolgáltatói rendszerhez – bármilyen elektromos berendezés ellátására használható. A megtermelt elektromos energiát a megrendelő saját belső hálózatában kívánja felhasználni, az esetleges maradék elektromos energiát pedig a hálózatba visszatermelni. A napelemes rendszer névleges villamos AC teljesítménye 1000 kW. A tervezett munkálatok engedélyezési eljárásának befejezését követően a munkavégzés megkezdődik (várhatóan 2024. I. negyedévben). A munkálatok időtartama kb. 6 hónap, a munkavégzés csak nappali (06-22 óra) időszakban történik. A létesítést követően a működési szakasz azonnal megindul, időtartamát a beépített anyagok elöregedése határozza meg. 6 A tervezett létesítmény kivitelezése során a földmunkavégzés jár jelentősebb terheléssel, míg a szállítás környezetterhelése ettől lényegesen elmarad. A levegőbe kerülő szennyező gázok mennyisége a munkagépek üzemanyag-felhasználásából és a fajlagos szennyezőanyag kibocsátásból került kiszámításra. Maximális környezetterhelés akkor jelentkezik, ha a munkaterületen az összes munkagép egy időben, egymás közelében dolgozik, illetve járó motorú tehergépkocsi van a közelükben. Ez összesen 62 l/h (54 kg/h) üzemanyag felhasználást jelent. A betonházas transzformátor állomás kiépítése, a terület előkészítési, földkábel fektetési munkáinak elvégzése során jelentkezhet minimális mértékű porkibocsátás. A különböző munkafázisok egymástól elkülönülve zajlanak, így a számításokat a legnagyobb terheléssel járó folyamatra végezték el (jelen esetben a földmunkavégzés), a többi ennél bizonyosan kisebb hatással lesz a környezetére. A kivitelezés során jelentkező környezetterhelés a földmunkák elvégzése közben, a távolság függvényében, valamint a 306/2010 (XII. 23) Kormányrendelet 2. § 14. pontja szerinti elvégzett számítások alapján a nyomvonal-áthelyezés hatásterületének határa a megbolygatott terület határától 40 m-re található. A szállításból fakadó környezetterhelés a távolság függvényében, az úttengelytől számított 1 m távolságban a háttérszennyezés és a mederáthelyezés következtében megnőtt közlekedésből származó levegőterhelés együttes nagysága is jóval alatta marad a légszennyezettségi határértékeknek; nagyobb távolságban a szennyezettség még tovább csökken. A szállítás hatásterületének határa az út tengelyétől 30 m-re található. A telepítési szakaszban az építési elemek, anyagok helyszínre történő szállításának következtében fellépő kamion többlet (10 db/nap) minimális emisszió növekedéssel jár, amely mértékénél fogva nem jár érzékelhető emisszió változással. A telepítés minimális földmunkával jár, ennek következtében az ebből eredő porterhelés is minimális. A munkálatok igen rövid idejű és kis mennyiségű, kis koncentrációjú levegőterhelést okoznak, ami a munkálatok végeztével megszűnik. Az építési terület max. 40 m-es sávjában korlátozott terjedéssel lehet fokozottabb porterhelés a lábazatok beépítése folyamán. A naperőmű üzemeltetése során nincs légszennyező anyag kibocsátás. A fentiek alapján megállapítható, hogy levegőtisztaság-védelmi szempontból jelentős környezeti hatással nem kell számolni, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása levegőtisztaság-védelmi szempontból nem indokolt. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból A Mendikás Kft. (Miskolc) által összeállított előzetes vizsgálati dokumentációban számítás alapján mutatta be a tervezett munkálatokból származó környezeti zajterhelés várható mértékét. A tervezett naperőmű park Sajóbábony község külterületén, a 024/247 helyrajzi számú ingatlanon épül meg. A tervezett beruházás során megvalósul a napelemes rendszer, a rendszer középfeszültségű csatlakoztatásához telepítendő 1 db betonházas transzformátorállomás (BHTR) és 1 db 22 kV-os földkábel 1150 m hosszban. A fotovoltaikus rendszer kb. 12000 m2 földterületen, domboldalra kerül telepítésre. A napelemes rendszer névleges villamos AC teljesítménye 1000 kW. 7 A kivitelezés A munkavégzés során csak nappali (06-18 óra) időszakban történő tevékenységgel kell számolni. Az építési munka időtartama „1 hónap felett 1 évig”. Az ismertetett feltételek alapján a 27/2008. (XII. 3.) KöM-EüM együttes rendelet 2. mellékletben meghatározott határértékek közül a vizsgált esetre: LTH(nappal) = 70 dB(A) Az építési munka során a 8 órás megítélési időre vonatkozó hangteljesítményszintek összesen a naperőmű, betonházas transzformátorállomás építése során: Az építési munka során a 8 órás megítélési időre vonatkozó hangteljesítményszintek összesen a kábelfektetés során: A naperőmű, transzformátorállomás építésének, valamint a kábelfektetésnek a helyszínei egy időben a védendő épülethez legközelebbi pontban lennének, az összes hangnyomásszint 43,9 dB lenne. Megállapítható, hogy megadott eszközökkel végzett létesítési tevékenység során fellépő hangnyomásszint a legközelebbi létesítés területe – védendő épület helyzetnél nem haladja meg az előírt LTH = 70 dB zajterhelési határértéket. A szállítás Szállítási tevékenység csak a létesítési munkálatok során lesz. Várható nagyságrendje legfeljebb 5 forduló/nap, azaz 10 jármű/nap tehergépkocsi (kamion)forgalom a 25138 számú közúton - mely a 26 számú utat Sajóbábonnyal köti össze. Ezért a szállítás során kialakuló hangnyomásszint növekedés minimális mértékű lesz. Megállapítható, hogy a szállítás nem okoz jelentős zajterhelés növekedést a környékbeli útszakaszokon. A közúti szállítmányozás a kapcsolódó közutak környezetében 3 dB-nél kisebb zajterhelés változást okoz, így a 284/2007 (X. 29.) Korm. rendelet 7 §. (1) pontja alapján hatásterület nem jelölhető ki. Üzemelés során a rendszeres ellenőrzés, valamint a ritkán előforduló karbantartás miatt a dolgozók személykocsival közelítik meg a napelemes erőművet, melyből adódó zajterhelés elhanyagolható. Az üzemelés A zajkibocsátás a KSW36-25/Siemens 1250 kVA betonházas transzformátorállomástól és a 10 db invertertől fog származni. A KSW36-25/Siemens 1250 kVA betonházas transzformátorállomás hangteljesítményszintje annak műszaki leírása alapján alapján: LWA = 45 dB(A) A tervezett inverterek hangteljesítmény szintje 8db 65 dB(A) és 2 db 50 dB(A). Eredő hangteljesítményszint: 74,1 dB 8 Megállapítható, hogy a létesítmény működése során fellépő hangnyomásszint a legközelebbi védendő épületnél kielégíti az LTH = 50 dB zajterhelési határértéket. Összességében megállapítható, hogy a hatásterületen nincsenek zajtól védendő objektumok. Zajkibocsátási határérték megállapítása nem indokolt. A fentiek alapján zajvédelmi szempontból kizáró ok nem merül fel, jelentős környezeti hatások nem várhatóak, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása zajvédelmi szempontból nem indokolt. Földtani közeg védelme szempontjából Az ÖKOIL Alapanyag Előállító és Kereskedelmi Kft. (3792 Sajóbábony, Gyártelep külterület 024/214 hrsz.) a villamosenergia-fogyasztásának csökkentését tervezi napelemes kiserőmű telepítésével. A fotovoltaikus rendszer kb. 12000 m2 földterületen domboldalra kerül telepítésre. A megtermelt elektromos energiát a megrendelő saját belső hálózatában kívánja felhasználni, az esetleges maradék elektromos energiát pedig a hálózatba visszatermelni. A napelemes rendszer névleges villamos AC teljesítménye 1000 kW. A napelemek és tartószerkezeteik az ingatlanon levő tározók beton fedéseire és földterületre kerülnek rögzítésre. A napelemes kiserőmű inverterei által 0,4 kV-on megtermelt energiát 22 kV-osra kell átalakítani, hogy a felhasználási helyre eljuthasson. Emiatt telepítésre kerül az erőmű közvetlen közelében egy 1250 kVA névleges teljesítményű transzformátor a hozzá tartozó betonházas transzformátorállomással (BHTR). A napelemek inverterei közvetve a földterületen telepítésre kerülő új BHTR állomás 0,4 kVos oldalán fognak csatlakozni. A BHTR állomás a 92239 sz. 22 kV-os kapcsolóállomásba 22 kV-os földkábelen csatlakozik. A kapcsolóállomásban a kábel fogadására a 26. sz. mező lett kijelölve, melynek átalakítása szükséges. A BHTR állomástól induló NA 2XS(F)2Y 3x1x150 mm2 KOF földkábel mintegy 1350 méteres nyomvonal hosszúságon lesz fektetve földsávban, egészen a kapcsolóállomásig. Meglevő nyomvonal keresztezésnél védőcsövezés, illetve a hatályos biztonsági távolságokra vonatkozó előírások betartása kötelező. A munkavégzéshez vízellátási igény nem merül fel, a megvalósítás során szennyvíz nem keletkezik. A tevékenység sem a felszíni-, sem a felszín alatti vízkészlettel, víztestekkel nem kerül kapcsolatba, ezáltal a tevékenység során a vizek állapotromlását okozó, kedvezőtlen környezeti hatások nem lépnek fel. A tervezett tevékenység megvalósítása a benyújtott dokumentáció alapján földtani közeg védelmi érdeket nem sért, jelentős hatást nem generál. Természet- és tájvédelmi szempontból A Sajóbábony 024/247 hrsz.-ú ingatlan országos jelentőségű védett, védelemre tervezett természeti területet, ex lege védett területet, természeti emléket, barlangi felszíni védőövezetet nem érint, de az ingatlan része a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletben (továbbiakban „R”) kihirdetett és a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet mellékleteiben közzétett Natura 2000 hálózathoz tartozó Bükk hegység és peremterületei elnevezésű, HUBN10003 nyilvántartási számú különleges madárvédelmi területnek és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvényben (továbbiakban: Otrt.) kijelölt országos ökológiai hálózat pufferterület övezetének. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 3408/1/2023. számon nyújtott adatszolgáltatást tárgyi ügyben: „A tervezési területen, a KÖRNY-ACE Kft. (Miskolc) megkeresésére a 3991/1/2022. számú adatszolgáltatásunkban az alábbi védett növényfajok előfordulásáról adtunk tájékoztatást: bíboros kosbor (Orchis purpurea), csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima), magyar zergevirág (Doronicum hungaricum). Az árvalányhaj fajok nagyobb egyedszámú előfordulásban ismertek. Régebbi adatok alapján a védett növényfajok közül a tervezési területen előfordult még a fehér törpezanót (Chamaecytisus albus) és a csillagőszirózsa (Aster amellus). A tervezési területen az alábbi értékes, lokális jelentőségű növényfajok előfordulása is ismert: magyar aszat (Cirsium pannonicum), foltos véreslapu (Hypochoeris maculata), parlagi rózsa (Rosa gallica), bárányüröm (Artemisia pontica), tömött 9 lórom (Rumex confertus), kőmagvú gyöngyköles (Lithospermum officinale). Az utóbb felsorolt növényfajok nem védettek, de jelenlétükkel az élőhely természetességét jelzik. A jelzett növények mindegyike száraz, napfényes élőhelyekre jellemzőek, a teljes leárnyalást nem viselik el. A területen ismert lósóska fajok (Rumex sp.) a védett tűzlepkék tápnövényei (pl. ibolyás tűzlepke (Lycaena alciphron), nagy tűzlepke (Lycaena dispar), így ezen fajok előfordulása is valószínű. A tervezési terület közvetlen környezetéből az alábbi védett és fokozottan védett állatfajok előfordulásáról rendelkezünk adattal: erdei pinty (Fringilla coelebs), kígyászölyv* (Circaetus gallicus), darázsölyv (Pernis apivorus)*, széncinege (Parus major), fekete rigó (Turdus merula), csuszka (Sitta europaea), nagy fakopáncs (Dendrocopos major) és az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős seregély (Sturnus vulgaris). A tervezési terület cserjés részein további védett és/vagy közösségi jelentőségű madarak fészkelése is előfordulhat (pl. tövisszúró gébics* /Lanius collurio/, karvalyposzáta* /Sylvia nisoria/ stb.). A fentebbi listában szereplő madarak általában pihenő és táplálkozó területként használhatják a tervezési ingatlanokat, de az énekesmadarak fészkelése előfordulhat. A tervezési területtől kb. 600 m-re a fokozottan védett békászó sas* (Aquila pomarina) régebben ismert fészkelőhelye található. A tervezési területtől kb. 1500 m-re a fokozottan védett fekete gólya* (Ciconia nigra) ismert fészkelőhelye található. (A *-gal jelezett fajok a Natura 2000 terület jelölő fajai.)” A „R” 4. § (1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, a „R” 1-3. számú mellékletekben meghatározott fajok és a „R” 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Tekintettel arra, hogy a naperőmű területe a Natura 2000 hálózat részét képezi, a „R” 10. § (1) bekezdése alapján az előzetes vizsgálati dokumentációt, illetőleg a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tervezett beruházás – mind a létesítés, mind az üzemeltetés fázisaiban – megfelel a „R” 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak, a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, a „R” 1. számú mellékletében meghatározott fajok természetvédelmi helyzetére jelenős kedvezőtlen hatást nem gyakorol, védett természeti értékeket nem károsít, vagy veszélyeztet, a területre kitűzött hosszú távú természetvédelmi célok elérését nem akadályozza, ezért a „R” 4. § (1) bekezdésében meghatározottakkal nem ellentétes. A napelemtáblákra döntött állásuk miatt a napfény az év legnagyobb részében közel függőlegesen esik, ezért a visszavert fény legnagyobb része vízszintesen polarizált lesz. A polarotaxis hatására az állatok egy része a napelemtáblák által visszaszórt polarizált fényt „szuper víz”-ként érzékelhetik. A jelenség ökológiai csapdahatást eredményezhet, amely a védett állatfajok számának csökkenéséhez, vagy eltűnéséhez vezethet. A polarizált fényvisszaverést nagyban csökkenti, ha fényvisszaverést csökkentő bevonatot kapnak. Ez esetben az állatok ökológiai csapdahatást minimalizálni lehet. A továbbtervezéskor, a kivitelezés ütemezésekor szem előtt tartandó korlátozásokat a természeti értékek általános védelme érdekében, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény. 17. § (1), 42.§ (1), (2), 43. § (1) bekezdéseiben foglaltak alapján tettem. Felhívom a figyelmet, hogy Natura 2000 területen a „R” 9. § (2). bek. értelmében egyes tevékenységek (pl. gyep feltörése, felülvetése, faültetvénnyé alakítása; az erdőtörvény hatálya alá nem tartozó fa kivágása, cserjeirtás) kizárólag természetvédelmi engedély birtokában végezhetők. A benyújtott dokumentáció az érdemi döntéshez elegendő alapul szolgál, megállapításai, javaslatai helytállóak. Összességében megállapítható, hogy a tervezett beavatkozások dokumentációban bemutatott módon történő végrehajtása a kivitelezés fázisában az élőhelyek kismértékű zavarásával jár, azonban hosszabb távon természetvédelmi szempontból is elfogadható, ezért KHV kiírása nem indokolt. 10 A védett, illetőleg Natura 2000 jelölő fajok és élőhelyeik megóvása érdekében a természetvédelmi érdekeket szolgáló részletes előírásainkat, a beavatkozások hatásainak csökkentését, megelőzését célzó időbeli, térbeli korlátozásokat, saját hatáskörben a természetvédelmi engedélyezési eljárás keretében, illetőleg a vezetékjogi létesítési engedélyezési eljárás keretében szakhatóságként tesszük meg. A fentiek miatt a kivitelezéssel járó beavatkozások, illetőleg azok ütemezése vonatkozásában, a továbbtervezéskor és a részletes engedélyezési-kivitelezési tervek kidolgozásakor az alábbi természetvédelmi célú, a beavatkozásokkal járó negatív hatásokat mérséklő korlátozások tekintendők irányadónak: 1. A munkálatokat a természeti értékek legnagyobb kíméletével szükséges végezni. 2. A munkálatok megkezdése előtt természetvédelmi szakértővel meg kell vizsgáltatni, hogy a területen találhatók-e védett növényfajok, amennyiben igen, akkor azok áttelepítésének szükségességét is. Szükség esetén a védett fajokat természetvédelmi szakértő jelenlétében és irányításával – a hatóságtól beszerzett engedély alapján – megfelelő élőhelyre át kell telepíteni az engedélyes költségére. A vizsgálatok és az áttelepítések szervezésébe, az áttelepítési helyszínek kiválasztásába a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembereit is be kell vonni. A vizsgálatokról és az áttelepítésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet meg kell küldeni a természetvédelmi hatóságnak a vizsgálatokat, illetve az áttelepítést követő 10 napon belül. 3. Gépek mozgásához, megközelítéshez, közlekedéshez használatban lévő utakat, földutak vehetők igénybe. 4. A naperőmű létesítésénél a tájra jellemző felszínalakzatokat, mezodomborzati elemek megőrizendők, a tereprendezés csak a műszakilag indokolható legkisebb mértékben végezhető. 5. Az építés során szükségessé váló cserjeirtást, fakivágást fészkelési időszakon kívül, augusztus 15. és március 1. között kell végezni. 6. Az alkalmazni kívánt napelemtáblák kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a jelenleg elérhető legkevésbé tükröző és polarizáló típusokat. 7. A naperőmű létesítése során törekedni kell a létesítmény barrier hatásának csökkentésére. Ennek érdekében a naperőmű körbekerítése esetén a kerítést úgy szükséges kialakítani, hogy az a védett állatok (pl. kétéltűek) mozgását ne akadályozza. 8. Az elektromos áram továbbítását a hálózati csatlakozóponthoz földkábelen szükséges megoldani. 9. A kiásott munkagödröket, munkaárkokat a műszaki és technológiai lehetőségek szerint a leggyorsabban vissza kell temetni. A hosszabb ideig felügyelet nélkül nyitva maradó munkagödröket, munkaárkokat megfelelő módon le kell fedni, hogy azokba állat ne eshessen bele. 10. A kiásott munkagödrökbe, munkaárkokba betelepült vagy beleesett védett hüllőket, kétéltűeket, kisemlősöket naponta és a betemetés előtt ki kell menteni és megfelelő élőhelyen szabadon kell engedni. 11. A földkábel fektetése során keletkező felesleges földhulladékot védett természeti területen, Natura 2000 gyepterületen deponálni, elhelyezni tilos. 12. Az elkerülhetetlen elektromos szabadvezetékek, és szabad elektromos csatlakozások (pl. transzformátor) esetén a védett madarak áramütés elleni védelmét biztosító megoldások alkalmazása szükséges. 13. A védett és fokozottan védett madarak megóvásának érdekében a naperőművön áthaladó és a környezetében található villamoshálózat szabad vezetékeire madár elterelő berendezések kihelyezése szükséges. 14. A kivitelezéshez és az üzemeltetéshez a megvilágítás tervezésénél az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 54. § (2) bekezdés d) pontja előírásait figyelembe kell venni. 11 15. Az esetlegesen szükséges kültéri megvilágítás kialakításakor az élővilágra legkevésbé káros hatást gyakorló színösszetételű és színhőmérsékletű fényforrások alkalmazása szükséges. A fényforrások teljes teljesítményük legfeljebb 25%-át sugározzák az 550 nm alatti hullámhossztartományban. Legfeljebb 2700 K színhőmérsékletű LED-es fényforrások használata lehetséges. A fényt kizárólag a megvilágítandó területre szükséges irányítani. Biztosítani kell a lámpatestek esetében a 0 vagy ahhoz nagyon közeli ULOR értéket: a horizont síkja feletti térrészbe ne jusson fény. 16. A beavatkozás során bolygatott felszíneket a munkák befejezése után helyre kell állítani. 17. A bolygatott felszínek helyreállítása után az inváziós és allergén növényfajok megjelenését, megtelepedését, terjedését a beavatkozási területen, szükség esetén, kaszálással meg kell akadályozni. 18. Az özönnövények kaszálását a növények terméseinek (magjainak) beérése előtt, július, augusztus hónapra időzítetten szükséges elvégezni, a további területek megfertőzésének elkerülése érdekében. A levágott virágzó hajtások kényszer magérlelését is szükséges megakadályozni (pl. földtakarás alkalmazásával). 19. Legkésőbb az építési engedélyezési eljárás indításáig monitorozási tervet szükséges készíteni, amellyel vizsgálni kell a naperőmű poláros és nem poláros fényszennyezést, polarotaxist kiváltó hatásának mértékét, a környékbeli madarak, denevérek esetleg más állatok (pl. rovarok) viselkedését, a létesítménynek ezek állományaira gyakorolt kedvező, vagy kedvezőtlen hatásait. 20. Az időbeli korlátozásoktól eltérni kizárólag különösen indokolt esetben, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel a helyszínen történt előzetes egyeztetés eredményétől függően lehetséges, abban az esetben, ha a tevékenység, beavatkozás természetvédelmi érdekek sérülése nélkül megvalósítható. Az egyeztetésről jegyzőkönyvet kell felvenni és a természetvédelmi hatóságnak meg kell küldeni. 21. A naperőmű élővilágra gyakorolt hatásainak megfigyelése érdekében szükséges, hogy az üzemeltető tegye lehetővé, hogy a naperőmű elkerített területére előzetes egyeztetés után a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi szakembere megfigyelések végzése céljából bejuthasson és ott a megfigyeléshez szükséges ideig tartózkodhasson. Éghajlatvédelmi szempontból A tevékenység nem befolyásolja a feltételezhető hatásterület alkalmazkodási képességét a klímaváltozáshoz. A terület használata megváltozik a beruházás kapcsán, melynek következtében azonban nem várható jelentős változás a környezet adaptációs képességében. Hulladékgazdálkodási hatáskörben A benyújtott dokumentációban foglaltak alapján az alábbiak kerültek megállapításra: A kivitelezési fázis során veszélyes és nem veszélyes hulladékok egyaránt keletkezhetnek (jellemzően olajos föld, olajos rongy, veszélyes hulladékként kezelt kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, számítástechnikai eszközbázishoz kapcsolódó hulladékok, kommunális hulladékok, esetlegesen bontásból származó hulladékok). A keletkező hulladékok nyilvántartásáról gondoskodnak, gyűjtésüknek tekintetében szelektív hulladékgyűjtést valósítanak meg. A keletkező hulladékok szakszerű gyűjtését, biztonságos tárolását és elszállítását a kivitelező biztosítja. Havária helyzetet jellemzően a gépek meghibásodásából eredő olajcsepegés jelenthet. Az ezt követő kármentesítési tevékenység során a 17 05 03* azonosítókóddal jelölt „veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek” megnevezésű hulladék keletkezésével kell számolni, melyet a veszélyes hulladékok kezeléséről szóló 225/2015. (VIII. 07.) Korm. rendelet előírásai szerint kell kezelni. Az üzemeltetési fázis során kisebb mennyiségű, jellemzően az esetleges meghibásodásokból eredő hulladékképződéssel kell számolni. Ezen hulladékok kezelését, tárolását, szállítását az Üzemeltető a hatályos jogszabályok figyelembevételével szabályzatban rögzíti. A felhagyási fázis során a beépített berendezéseket, tartószerkezeteket és a kisegítő egyéb létesítményeket elbontják. Lehetőség szerint gondoskodnak a még használható berendezések, 12 alkatrészek egyéb helyszínen történő tovább felhasználásáról. A maradék anyagokat, elhasználódott berendezéseket hulladékként kezelik. A felhagyáskor képződő hulladékok mennyisége hasonló mennyiségű lesz a létesítéskor beépített anyagok mennyiségével. A Kft. a hulladékait az azok szállítására, átvételére feljogosított, hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szervezeteknek adja át. A benyújtott dokumentáció alapján a tevékenység végzése hulladékgazdálkodási érdeket nem sért. A tevékenység nem gyakorol jelentős hatást a környezetre, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása hulladékgazdálkodási szempontból nem indokolt. A tevékenység engedélyezésével kapcsolatosan kizáró ok nem áll fenn. Hulladékgazdálkodási engedély köteles tevékenység végzése nem tervezett. Hulladékgazdálkodási szempontú szakvéleményemet a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet, az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet, a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet, a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Kormányrendelet 11. § (1) bekezdésének és a 3. számú mellékletének 17. pontja figyelembe vételével adtam meg. Közegészségügyi hatáskörben: Az ÖKOIL Alapanyag Előállító és Kereskedelmi Kft. (3792 Sajóbábony, Gyártelep külterület 024/214 hrsz.) a villamosenergia-fogyasztásának csökkentését tervezi napelemes kiserőmű (1000 kW csatlakozási teljesítményű) telepítésével. A beruházás által igénybe veendő összes terület: 12.000 m2. A létesítés NATURA 2000-es területet érint, ezért a vonatkozó jogszabályok szerint előzetes vizsgálat köteles. A fotovoltaikus rendszer domboldalra kerül telepítésre. Erdő terület igénybevételére nem kerül sor. A monokristály technológiás napelem táblák dél-keleti és dél-nyugati tájolással kerülnek telepítésre. Az erőmű területén lesz elhelyezve 1 db BHTR állomás, amibe közvetetten csatlakoznak az energiaátalakítást végző inverterek (8 + 2 db). Az erőmű területén lesz elhelyezve 1 db BHTR állomás, amibe közvetetten csatlakoznak az állomás 0,4 kV-os oldalán az energiaátalakítást végző inverterek. A BHTR állomás a 92239 sz. 22 kV-os kapcsolóállomásba 22 kV-os földkábelen csatlakozik. A kapcsolóállomásban a kábel fogadására a 26. sz. mező lett kijelölve, melynek átalakítása szükséges. A rendszerhez tartozó napelem modulok száma: 2824 db. A munkálatok időtartama kb. 6 hónap, a munkavégzés csak nappali (06-22 óra) időszakban történik. Feszültség alá helyezés, villamos próbák várható kezdete: 2024. III. n. év. Hálózatra kapcsolás várható időpontja: 2024. III. n. év. A tervezési terület Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Sajóbábony település külterületén helyezkedik el, a Sajóbábonyi Vegyipari Park terület környezetében, „Gazdasági terület – Egyéb ipari terület” besorolású övezetben. A tervezett beavatkozás során új műtárgyként a BHTR állomás és az összeköttetést biztosító kábelrendszer említhető. A kivitelezése során egyéb létesítményt nem kell kialakítani, telepíteni a munkaterülethez kapcsolódóan. Vízvédelmi szempontból a tervezési terület kijelölt, vagy kijelölés alatt álló sérülékeny vízbázis védőterületet, illetve védőidomot nem érint, illetve nem helyezkedik el nagyvízi mederben. A közvetlen tervezési területen felszín alatti víznyerő hely(kút) nem található. A munkavállalókkal, a tevékenységgel kapcsolatos szociális, karbantartási stb. feladatok elláthatók az Ipari Park meglevő létesítményeivel. A munkaterületen a gépek, eszközök üzemanyaggal való feltöltése, olajcseréje, olajfolyást eredményező javítása tilos. A kivitelezési munkálatok során keletkező hulladékok megfelelő tárolását, gyűjtését, ártalmatlanító szervezetnek történő átadását biztosítani fogják. Levegővédelmi szempontból a tervezett létesítmény kivitelezése során a földmunkavégzés jár jelentősebb terheléssel. A betonházas transzformátor állomás kiépítése, a terület előkészítési, földkábel fektetési munkáinak elvégzése során minimális mértékű porkibocsátás jelentkezhet. Az anyagok munkaterületre szállítása aszfaltozott közlekedési úton történik. A várható hatásterület a földmunkák 13 végzésének területén a megbolygatott terület határától számított 40 m, míg a szállítási útvonalakon az úttengelytől számított 30 m. A naperőmű üzemeltetése során nincs légszennyező anyag kibocsátás. Zajvédelmi szempontból a létesítés hatásterülete mindenhol magában foglalja az üzemelés hatásterületét, a hatásterület kiterjedése a naperőmű határvonalától számított max. 64 m, míg a kábelfektetés során max. 46 m. A létesítmény közvetlen hatásterülete nem áll fedésben más üzemi, vagy szabadidős zajforrás közvetlen hatásterületével. A zajforrás hatásterületén zajtól védendő objektum nincs. A dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység során a telepítésből és a működésből jelentős környezeti hatások nem feltételezhetők, a terület közelében élő lakosság egészségügyi kockázata nem növekszik. A dokumentációban leírt környezetvédelmi intézkedések, műszaki megoldások, és kiviteli technológia biztosítja, hogy a létesítés során a káros környezeti, település-, környezet-egészségügyi és közegészségügyi hatások az alábbi szempontok és a vonatkozó jogszabályok betartásával csökkenthetők legyenek, ezért a tervezett tevékenység káros hatásai elfogadható szinten tarthatók. Az elektromos hálózatok és az ahhoz kapcsolódó berendezések létesítése és üzemeltetése során figyelembe kell venni: a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményeiről szóló 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelet, valamint a 0 Hz–300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről szóló a 63/2004. (VII. 26.) ESZCSM rendelet előírásait. Felhívjuk a figyelmet az alábbiakra: 1. A kivitelezés és üzemeltetés során meg kell akadályozni a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a levegő szennyeződését. Száraz, szeles időben a beépítésre kerülő anyagok, és a felhasználásra nem kerülő kitermelt talaj elszállítása esetén az azokból adódó kiporzást takarással kell csökkenteni. 2. A talaj, a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződésének elkerülése érdekében, amennyiben a létesítés, vagy üzemeltetés során veszélyes anyag szennyezés történik, annak azonnali összegyűjtéséről és kármentesítésről gondoskodni kell. 3. A tevékenység során keletkező, vagy fellelt kommunális és veszélyes hulladékokat környezetszennyezést, környezetkárosítást kizáró módon kell gyűjteni, elszállíttatásukról gondoskodni szükséges. A veszélyes hulladékok gyűjtését a hulladék fizikai, és kémiai jellegének megfelelően, elkülönítve kell végezni. 4. A dolgozók szociális víz igényének kielégítéséhez, kézmosáshoz és tisztálkodáshoz ivóvíz minőségű vizet kell biztosítani. A munkavállalók kézmosásához egyfázisú kézfertőtlenítő szappant biztosítani szükséges. 5. A kivitelezés és üzemeltetés során a dolgozók részére ivóvíz minőségű vizet, az illemhely használatot, továbbá a keletkezett szennyvíz gyűjtését és elszállítását a talaj, valamint a felszín alatti vízkészlet szennyezését kizáró módon kell biztosítani. 6. A tevékenység során felhasznált vegyi anyagokra/készítményekre vonatkozóan gondoskodni kell a kémiai biztonsági előírások betartásáról. A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes keverékekkel végzett tevékenységet elektronikus úton az Országos Szakrendszeri Információs Rendszer KBIR rendszeren keresztül a területileg illetékes járási hivatalnak be kell jelenteni. Fentiek alapjául a következő jogszabályi előírások szolgálnak: A felszín alatti vizek, a kitermelés előtt álló víz minőségének védelméről, az egyes védőidomokban, védőterületeken végezhető tevékenységekről a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. § c) pontja, a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 10. §-a és 14. § (1) bekezdései rendelkeznek. A földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeit és a szennyezések mérését a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1. § (1) 14 bekezdése a), b) pontja rögzíti. A környezeti levegő minőségének védelmére vonatkozó előírásokat a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (1)-(4) bekezdése és a levegőterheltségi szint határértékeiről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 7. §-a tartalmazza. A környezet és emberi egészségvédelme, a környezetterhelés mérséklése érdekében szükséges előírásokat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény tartalmazza. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 13/2017. évi (VI.12.) EMMI rendelet rendelkezik a tevékenység során betartandó közegészségügyi járványügyi előírásokról. A veszélyes hulladékok gyűjtésére, kezelésére vonatkozóan a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 225/2015.(VII. 7.) Korm. rendelet 3. §-a tartalmaz előírásokat. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 99. § (1) alapján "Az építményeket és a szabadtéri tartózkodásra, munkavégzésre szolgáló területeket (pl. temetőt, közúti pihenőhelyet, helyhez kötött szabadtéri munkahelyet, sátortábor céljára kijelölt területet) a rendeltetésüknek megfelelő illemhely-használati és tisztálkodási lehetőséggel kell tervezni, megvalósítani és fenntartani". A veszélyes anyagokkal, készítményekkel való tevékenységet a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, és a veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes keverékekkel végzett tevékenység bejelentéséről, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM. rendelet szabályozza. Örökségvédelmi hatáskörben A kérelemhez csatolt előzetes vizsgálati dokumentáció és a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítottam, hogy az engedélyezés tárgyát képező tevékenység nyilvántartott régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet, valamint műemléket, műemléki területet, világörökségi területet nem érint, ezért terv szerinti kivitelezése a kulturális örökségvédelem érdekeit nem sérti. A tervezett földmunkák során nem várt módon előkerült régészeti emlékek esetén történő intézkedéseket a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 24. § határozza meg. A bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményét a Kötv. 82. § (2) bekezdése helyezi kilátásba. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján környezetvédelmi engedélyezést kizáró ok nem merül fel, környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nem indokolt. Termőföld minőségi védelmére kiterjedő hatáskörben Az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható, a tervezett beruházás a környező termőföldek minőségét nem veszélyezteti. Termőföld mennyiség i védelmére kiterjedő hatáskörben A tevékenység során a termőföld mennyiségi védelmének követelményei nem sérülnek. Az eljárás során az 531/2017. (XII. 29.) Kormányrendelet 1. melléklet 9. táblázat 2. és 3. pontja vonatkozásában BO/32/07185-10/2023. számon 2023. szeptember 27-én megkértem az ügyben érintett szakhatóság állásfoglalását. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat (Miskolc) 35500/6872-1/2023. ált. számon szakhatósági hozzájárulását előírások nélkül megadta. Indokolásában előadta az alábbiakat: "A benyújtott anyagok alapján az alábbiakat állapítottam meg: 15 A sajóbábonyi ipartelepen levő létesítmények villamosenergia-fogyasztásának csökkentése érdekében az ÖKOIL Alapanyag Előállító és Kereskedelmi Kft. napelemes kiserőművet kíván telepíteni. A fotovoltaikus rendszer kb. 12000 m2 földterületen domboldalra kerül telepítésre. A megtermelt elektromos energiát a megrendelő saját belső hálózatában kívánja felhasználni, az esetleges maradék elektromos energiát pedig a hálózatba visszatermelni. A napelemes rendszer névleges villamos AC teljesítménye 1000 kW. A napelemek és tartószerkezeteik az ingatlanon levő tározók beton fedéseire és földterületre kerülnek rögzítésre. A napelemes kiserőmű inverterei által 0,4 kV-on megtermelt energiát 22 kV-osra kell átalakítani, hogy a felhasználási helyre eljuthasson. Emiatt telepítésre kerül az erőmű közvetlen közelében egy 1250 kVA névleges teljesítményű transzformátor a hozzá tartozó betonházas transzformátorállomással (BHTR). A napelemek inverterei közvetve a földterületen telepítésre kerülő új BHTR állomás 0,4 kVos oldalán fognak csatlakozni. A BHTR állomás a 92239 sz. 22 kV-os kapcsolóállomásba 22 kV-os földkábelen csatlakozik. A kapcsolóállomásban a kábel fogadására a 26. sz. mező lett kijelölve, melynek átalakítása szükséges. A BHTR állomástól induló NA 2XS(F)2Y 3x1x150 mm2 KOF földkábel mintegy 1350 méteres nyomvonal hosszúságon lesz fektetve földsávban, egészen a kapcsolóállomásig. Meglevő nyomvonal keresztezésnél védőcsövezés, illetve a hatályos biztonsági távolságokra vonatkozó előírások betartása kötelező. A munkavégzéshez vízellátási igény nem merül fel, a megvalósítás során szennyvíz nem keletkezik. A tevékenység sem a felszíni-, sem a felszín alatti vízkészlettel, víztestekkel nem kerül kapcsolatba, ezáltal a tevékenység során a vizek állapotromlását okozó, kedvezőtlen környezeti hatások nem lépnek fel. A telephely által érintett ingatlan nyilvántartásunk szerint kijelölt, vagy kijelölés alatt álló vízbázis hidrogeológiai védőidomát, illetve nagyvízi medret, parti sávot nem érint. A terület a VITUKI 1:100 000 méretarányú szennyeződés érzékenységi térképe alapján a felszín alatti vizek állapota szempontjából a 2. azaz érzékeny besorolású területen helyezkedik el. A tervezett tevékenység megvalósításával jelentős környezeti hatás vízvédelmi és vízügyi szempontból nem várható, ezért környezeti hatásvizsgálat lefolytatását nem tartom szükségesnek. Hatáskörömbe tartozó szakkérdések tekintetében a szakhatósági hozzájárulás kiadható. A szakhatósági állásfoglalást az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 9. pont 2-3. alpontja alapján, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § (1) bekezdése szerint eljárva adtam meg. Az Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 8. pontja állapítja meg. A jogorvoslati lehetőséget az Ákr. 55. § (4) bekezdésében foglaltak alapján határoztam meg.” Az eljárás során a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésében előírtaknak megállapítása érdekében, valamint a Rend. 3. § (4) bekezdése alapján BO/32/07185-4/2023. számon 2023. szeptember 27-én, a tervezett tevékenység helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében megkerestem Sajóbábony Önkormányzat Jegyzőinek. Az eljárás megindítását követően a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése figyelembevételével közleményt helyeztem el a környezetvédelmi hatóság ügyfélforgalom előtt nyitva álló hivatalos helyiségében, valamint honlapján. Sajóbábony Város Polgármestere 2023. október 9-én kelt Ált/2541-4/2023. számú iratában nyilatkozott arról, hogy „Sajóbábony Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 22/2005. (XI.30.) önkormányzati rendeletének előírásait megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tervezett naperőmű által igénybe veendő terület „különleges beépítésre nem szánt területek”-ként szabályozza, mely szabályozás lehetővé teszi a tervezett létesítmény megvalósítását, így ez a helyi 16 szabályozással nem ellentétes. Felhívom a figyelmet arra, hogy a terület NATURA 2000 érintettsége miatt a környezetvédelmi hatóság és a Bükki Nemzeti Park támogató nyilatkozatát szükséges megszerezni. „ A Rend. 3. § (4) bekezdése alapján a kérelmet és az előzetes vizsgálati dokumentáció elektronikus elérhetőségét, valamint a közleményt a tevékenység telepítési helye (Sajóbábony) szerinti Jegyzői részére BO/32/07185-3/2023. számon 2023. szeptember 27-én megküldtem közhírré tételre. Az eljárás megindítását követően a Rend. 3. § (3) bekezdése figyelembevételével közleményt helyeztem el a környezetvédelmi hatóság ügyfélforgalom előtt nyitva álló hivatalos helyiségében, honlapomon, továbbá a www.magyarorszag.hu – hirdetmények internetes oldalon. Sajóbábony Város Önkormányzati Hivatal Jegyzője 2023. október 2-án kelt Ált/2541-3/2023. számú iratában foglaltak szerint az eljárás közleménye 2023. szeptember 29. a Sajóbábonyi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, közterületen, valamint elektronikusan (honlap) a helyben szokásos módon közzétették. A közzététel időtartama: 21 nap. A közlemény megjelenését követően a tervezett beruházással kapcsolatban a környezetvédelmi hatósághoz a nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. Az előzetes vizsgálati dokumentáció érdemi vizsgálatakor megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásai véleményezhetők, nem hagytak nyitva olyan kérdést, illetve a tervezett munkálatokból származtatható, várható környezeti igénybevételek hatása nem jelent olyan szintű környezeti kockázatot, amely környezeti hatásvizsgálat lefolytatását tenné szükségessé. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján, a szakhatósági állásfoglalás figyelembevételével a Sajóbábony Gyártelep területén (024/247 hrsz.) naperőmű létesítése környezetvédelmi engedély nélkül megvalósítható. A Rend. 5. § (3) bekezdésének megfelelően a határozat rendelkező és indokoló részében meghatározott feltételeket a tevékenység engedélyezése során figyelembe kell venni. A kérelmet az alábbi jogszabályok figyelembevételével bíráltam el: a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, levegőminőség védelme: a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, földtani közeg védelme: a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet, zajterhelés elleni védelem: a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet, a környezeti zajés rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet, a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet, hulladékgazdálkodás: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet, a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet, természet- és tájvédelmi szempontok: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel 17 érintett földrészletekről szóló 14/2010 (V. 11.) KvVM rendelet, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény. közegészségügyi szempontból: a felszín alatti vizek, a kitermelés előtt álló víz minőségének védelméről, az egyes védőidomokban, védőterületeken végezhető tevékenységekről a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. § c.) pontja, a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 10. §-a, 14. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 225/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 3. §-a, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtására megjelent 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet. A földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeit és a szennyezések mérését a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1. § (1) bekezdése a), b) pontja rögzíti. A környezeti levegő minőségének védelmére vonatkozó előírásokat a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (1)-(4) bekezdése és a levegőterheltségi szint határértékeiről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 7. §-a tartalmazza. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 99. § (1) alapján "Az építményeket és a szabadtéri tartózkodásra, munkavégzésre szolgáló területeket (pl. temetőt, közúti pihenőhelyet, helyhez kötött szabadtéri munkahelyet, sátortábor céljára kijelölt területet) a rendeltetésüknek megfelelő illemhely-használati és tisztálkodási lehetőséggel kell tervezni, megvalósítani és fenntartani. örökségvédelmi: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet, földvédelmi: a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény 9-13. §, 15/B. §, 16-17. §. A határozatot a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében, az 5. § (1) bekezdés c) pontjában, és (2) bekezdésében, a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében, az 6. § (1) bekezdés c) pontjában, és (2) bekezdésében, illetve a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (III. 12.) Korm. rend. 1. § (1) bekezdés a) pontjában, a 2. § (1) bekezdésében és az 1. § (2) bekezdésében biztosított jogkörömben, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 80. § (1) bekezdés és a 81. § (1) és (4) bekezdései szerint eljárva hoztam meg. A határozat jegyző részére történő megküldéséről a Rend. 5. § (6) bekezdése alapján rendelkeztem. A határozat érvényességi idejeként megállapított 2 év a határozat rendelkező részében bemutatott létesítmény építési engedélyezési kérelmének benyújtására vonatkozik, nem az üzemeltetésére. Az eljárás az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről szóló 469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti eljárási költségét (igazgatási szolgáltatási díj összegét) a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 1. számú melléklet 35. pontja alapján állapítottam meg, viseléséről e rendelet 2. § (1) bekezdése és az Ákr. 128. § (1) bekezdése alapján rendelkeztem. Jelen határozatot a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (2) bek. szerint eljárva közlöm a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal. A döntés elleni jogorvoslatról és a keresetlevél előterjesztéséről az alábbi jogszabályhelyek figyelembevételével adtam tájékoztatást – az Ákr. 112. §, 114. § (1) bekezdése, – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 21. § (6) bekezdése, 18 – a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 3/A. § – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 13. § (1) bekezdése, a 28. §-a, a 29. § (1) bekezdése, a 39. § (1) és (2) bekezdése, – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 605. § (1) bekezdése, – az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdése, – a Kp. 39. § (6) bekezdése és az 52. § (1) bekezdése, – az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény 62. § (1) bekezdés h) pontja, – a Kp. 77. §. Kelt.: Miskolc, az elektronikus hitelesítésben foglalt időbélyegző szerint Dr. Alakszai Zoltán főispán nevében és megbízásából: Bese Barnabás főosztályvezető Kapják: 1. ÖKOIL Kft. (3792 Sajóbábony, Gyártelep külterület 024/214. hrsz.) (CK 13785893) 2. Sajóbábony Város Önkormányzata (3792 Sajóbábony, Bocskai I. u. 2.) (HK: SBONKOR, KRID: 644840915) 3. Borsod-Abaúj- Zemplén Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat (KÉR) 4. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 3525 Miskolc, Dózsa György u. 15. (KÉR) (tudomásulvétel céljából) 5. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Népegészségügyi Főosztály (BAZMKHNSZ, KRID: 312659938) 6. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály 5-6. Miskolc (HK: JH05MISKFH; KRID: 311937743) 7. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály (JHO5MIJEOH, KRID: 623573338) 8. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály BAZMKHNTI, KRID: 512508939 9. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Hulladékgazdálkodási Osztály KRID:521067758 (üi.sz.: BO/05974-2/2023.) 11-12. Iratokhoz](https://www.sajobabony.hu/fooldalwp/wp-content/uploads/2023/11/Kozzetetel_hatarozatrol_Okoil_Kft-212x300.jpg)
Kategória: Lakossági, Önkormányzat
Határozat közzététele-SVIP Nonprofit Kft.
Közzétéve: 2023-11-07 -> Semseyné Kovács Anita
Kategória: Lakossági, Önkormányzat
